Az Európai Bizottság a POLITICO által látott új bizottsági program szerint a Green Deal négy kulcsfontosságú jogszabályát késleltette. Tekintettel arra, hogy a következő uniós választások már a küszöbön állnak, Ursula von der Leyen Bizottsága számára ketyeg az óra, hogy mandátumának lejárta előtt véglegesítse a csomagot. Eközben Franciaország is foglyul ejtette az egész EU-t, hogy a klímabarát beruházások terveinél kedvezményeket zsaroljon ki.
Az Európai Unió tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a megújuló energiaforrások felhasználásának 2030-ig történő bővítésére vonatkozó ambiciózusabb célkitűzésekről. Nemcsak a kibocsátáscsökkentés, de az orosz fosszilis energiahordózókról való leválás is prioritás.
Az uniós megújulóenergia-cél 45 százalékra emelésével és teljesítésével meg lehetne felezni az EU 2030-ast gázimportigényét a 40 százalékos cél eléréséhez képest. Bár a célszám a tagállamokra nézve nem kötelező, a magasabb közös cél teljesítése a jelenleg 21 százalékos céllal rendelkező Magyarország gázfüggőségének drámai mértékű csökkenését is maga után vonná, több milliárd eurós megtakarítást hozva a gázköltségekben - áll egy új elemzésben. Az Unió az utóbbi időszakban fokozta a nap- és szélerőmű-telepítés tempóját, és van esély a magasabb arány elérésére is, de az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság és Európai Parlament által javasolt "legalább" 45 százalékos cél helyett a minimum 40 százalékos arányt támogatta.
Új tervvel rukkolt elő az Európai Unió öt tagállama, amelynek célja, hogy öt évvel késleltessék a belsőégésű motorral szerelt új járművek értékesítésének betiltását. A Reuters birtokába jutott egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a brüsszeli javaslattal ellentétben nem 2035-től, hanem 2040-től tiltanák be az új benzines és dízel autók eladását az Európai Unióban. A tagállamok szerint nyomós okuk van az eredeti céldátum módosítására, ugyanakkor a megengedőbb határidő komoly kockázatot jelenthet a hosszú távú klímacélok elérése és az európai autógyártás jövője szempontjából.
Németország nem támogatja, hogy az Európai Unióban határidőt vezessenek be a belső égésű motorral hajtott új járművek értékesítésének beszüntetésére - jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter kedden Berlinben. Németországnak nyomós oka van arra, hogy nyíltan szembeszálljon Brüsszel szigorával, az intézkedés ugyanis felgyorsítaná az elektromobilitásra történő átállást, amely borítékolhatóan súlyos áldozatokkal fog járni azokban az országokban, amelyek gazdaságában kiemelt szerepet tölt be az autóipar.
Az orosz-ukrán háború uniós és tagállami szinten is felerősítette az energiafüggetlenedési törekvéseket, amelynek a biogáz is kulcsszereplője lehet. Hatékonyabb kihasználásához, a termelési kapacitások hazai növeléséhez ugyanakkor a befektetőknek és a piacnak egy stabil, egységes és kiszámítható jogszabályi környezetre, valamint a származási garancia uniós jogszabályokban már előírt kiterjesztésére lenne szükség.
Tegnap tartotta meg az Amerikai Kereskedelmi Kamara a "Journey to Zero" konferenciáját ahol a meghívott előadók a legjobb gyakorlatokról, a következő lépésekről és az aggasztó akadályokról beszéltek a fenntarthatósági célokat érintően. Arra, hogy a célokat hogyan lehetne elérni, többféle megközelítése is volt az előadóknak, abban viszont egyetértés volt, hogy már nincs mire várnunk, mert kifutunk az időből.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
Lengyelország szövetséget épít az Európai Unió új, Fit for 55 elnevezésű klímacsomagjának bevezetése ellen, mert az szerinte elviselhetetlen terheket róna az unió alacsonyabb jövedelmű lakosai számára - jelentette be kedden a varsói kormány szóvivője.
Rendkívüli energiaügyi miniszteri uniós tanácsülést tartanak ma Luxemburgban, amely előttre úgy tűnik, hogy három főbb táborra szakadtak a tagállamok az elszálló áram- és gázárak láttán. Éppen ezért egyelőre tövid távú egyhangú megoldásra sem lehet számítani, így az árak valószínűleg legalább tavaszig megemelkedett szinteken maradhatnak.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
A napokban már kiszivárgott rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be szerdán a tagállamok felé az Európai Bizottság azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. Az intézkedéscsomagból jól látszik, hogy egyáltalán nem akar visszafordulni az Európai Bizottság a 2050-es klímacél érdekében nyáron javasolt Fit for 55 csomagból és a karbonárak rendszerének tervezett kiterjesztéséből, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő javasolta, mert a brüsszeli testület úgy látja, hogy csak előre lehet menni, nem pedig visszafelé, illetve az áram- és gázárak mostani elszabadulásában az ETS-rendszernek csak kis szerepe volt, sokkal inkább a kereslet-kínálat felborulása a fő ok.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
"A zöld megállapodás lényege egy karbonsemleges gazdaság létrehozása 2050-ig, és emiatt a 2030-as célokat is úgy kell módosítani, hogy sokkal ambíciózusabbak legyenek" - mondta el Hoós Éva, az Európai Bizottság (DG Energy) szakpolitikai tisztviselője a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján.
Nem értünk egyet a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítésének betiltásával – jelentette ki Andrej Babis. Csehország miniszterelnöke egyben ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a cseh autóipar védelme érdekében, amely kiemelt szerepet tölt be országa gazdaságában. Babisnak nyomós oka van arra, hogy nyíltan szembeszálljon Brüsszel javaslatával, a benzines és dízel autók betiltása ellen kampányoljon: október elején parlamenti választásokat tartanak Csehországban, akciójával pedig értékes szavazatokat szerezhet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
